A mellrák a nők leggyakoribb daganatos megbetegedése, hazánkban évente mintegy 4000 új beteget diagnosztizálnak. A szakemberek szerint némely rizikófaktor meglétekor nagyobb valószínűséggel fejlődik ki emlődaganat: így ha a családban már előfordult mellrák; a gyermektelen nőknél, vagy ha az első szülés 30 év fölött történt; magasabb életkorban. Emellett fokozhatja a mellrák esélyét a normálisnál hosszabb menstruációs életperiódus, az egészségtelen táplálkozás, az elhízás, a túlzott alkoholfogyasztás, az erős dohányzás, az ösztrogéntartalmú gyógyszerek szedése is.

A mell vizsgálata része a nőgyógyászati rákszűrő vizsgálatnak, ám az önvizsgálat elengedhetetlen. Az emlőrákok nagy részére ugyanis maguk az érintettek figyelnek fel, leggyakrabban kis csomót kitapintva valamelyik mellben. Figyelmeztető jel még az emlő váladékozása, duzzanata, a bimbó alakjának megváltozása. Rendkívül fontos, hogy bármely árulkodó tünet észlelésekor mihamarabb forduljunk szakorvoshoz!

Így csinálja!
A mell önvizsgálata minden hónapban a cikluson belül lehetőleg mindig ugyanabban az időpontban történjen. A legcélszerűbb a menstruációt követő napokban (a menopauza után tetszőleges, de rendszeres időpontban).
● Az első lépésben a tükör előtt, erős fényben vegye szemügyre a mellét, nem lát-e valami változást a bőr színén, a mell alakján. Ugyanígy figyelje meg a mellét, miközben mindkét kezét felemeli és a könyökét hátrahúzza.
● A bal kezét emelje a feje mögé, a másik kezével befelé haladva, körkörös mozdulatokkal simítsa végig a bal mellét, míg a bimbót el nem éri. Hasonlóképpen járjon el a másik oldalon is. Keressen keményedést, csomósodást.
● Ezután nyomja össze a bimbót a hüvelyk- és a mutatóujjával, nézze meg, váladékozik-e.
● Fekvő helyzetben is tapintsa át emlőit és környéküket, de a hónalj vonalát is a hónaljmélyedéstől indulva, a mellek irányába haladva.

A havi rendszeres otthoni vizsgálat mellett ajánlott évente egyszer mellrákszűrésre menni. A 45 éves kor alatt elegendő az ultrahangos vizsgálat, melyre a háziorvos vagy a nőgyógyász adhat beutalót, míg 45 év felett kétévente érkezik a behívó mammográfiás vizsgálatra.

Panasz esetén a fizikális vizsgálat után a szakorvos tű és fecskendő segítségével sejteket szív le a gyanús szövetrészből, melyet aztán kórszövettani vizsgálatra küld. Ha szükséges, kisebb beavatkozás során a gyanús csomót eltávolítják, amit aztán szövettani elemzés követ.

Az emlőráknak számos megjelenési formája létezik. Egyesek jól reagálnak bizonyos kezelésekre, míg mások kevésbé. A gyógyítás többféle kezelési mód önálló vagy kombinált alkalmazását jelenti. Ilyen a hormonkezelés, a kemoterápia, a sugárterápia, végül a műtét, melynek során a teljes emlőt vagy csak kisebb részeit távolítják el.

Daganatsejtek
Az emberi testet sok, különböző típusú sejt alkotja, melyek osztódással képesek megújulni. Némelyikük, mint a fehérvérsejt, szabadon mozog és nem kapcsolódik más sejtekhez; míg az izomsejtek erősen kötődnek egymáshoz. A hámsejtek gyorsan osztódnak és szaporodnak; az idegsejtek viszont normális körülmények között nem osztódnak. A sejtek osztódása és szaporodása tehát a szervezet szabályozó mechanizmusai által szorosan ellenőrzött folyamat. Amikor bizonyos sejtek erre a szabályozásra nem reagálnak és gátlástalanul tovább szaporodnak, daganatsejtekről beszélünk.